Valentin napon születtél.Adódid a kérdés, hogy romantikus típusnak tartod-e magad.

Igen, borzasztóan fontos számomra a szerele. Mondhatni, az életemben szinte az első helyen va. Most már hosszú ideje van barátnőm is. De róla inkább nem szeretnék beszélni. Maradjunk annyiban, hogy tényleg romantikus típus vagyok.

Mi a maximum, amit megtennél egy lányért?

Ezen már sokat gondolkodtam, de nem jutottam dűlőre. Igazából bármire képes lennék. Addig küzdök érte, ameddig meg nem szerzem magamnak. Persze nem aljas módszerekkel, azokat sosem szerette. Biztosan elhalmoznám virágokkal, meg ilyesmikkel. De nálam valójában az alkalomtól függ.

Midig is a pillanat embere voltál?

Igen, már egész kisgyerekkoromtól kezdve. Emlékszem, az általános első osztályban is tetszett egy lány. Addig fűztem a mamámat, amíg vehetem neki egy szál ózsát egy bálra. De emlékszem az óvodai szerelmeimre is. Már akkor is próbáltam mindent megtenni a cél érdekében. Bár mondom: ez nem azt jelenti, hogy addig nyúzom, ameddig nem lesz az enyém. Csak okosan!

Azt tudjuk, hogy az éneklés a hobbid, de mivel foglalkozol még szabadidődben?

Ha valahogy akad egy kis időm, akkor futni járok. Szeretek sportolni, régebben sokat görkoriztam és bicikliztem, de most már csak a futás maradt.

Megváltoztatott valamiben a siker?

Nem hiszem, de at állandó próbák és a koncertezés miatt semmi időm sincs a családomra és a barátaimra. A haverok, mondjuk, eléggé megsínylik ezt az időszakot. Régebben nagyon partizós voltam, mindenhová elmentem, ahová hívtak; most seová sem tudok eljutni. A barátaim ezt elég zokon veszik, és furcsán néznek rám. És persze a barátnőmre sincs annyi időm, amennyit szeretnék.

És a belső tulajdonságaid?

Szerintem azok sem változtak. Azt viszont nehezen tudtam megszokni, hogy bárhová megyek, felismernek, megállítanak az utcán. De gyáltalán nem érzem, hogy több lennék attól, hogy benne vagyok a tévében, a rádiókban vagy a magazinokban. Olyan vagyok, mint a többiek, egy egyszerű fazon.

Mit gondolsz, egyszer majd téged is beszippant ez a rocker életforma?

Nem hinném! Bár igazából ha annak számít, hogy hanyagolom az iskolát... Egy kicsit többet kellene foglalkoznom a sulival, mert jó lenne, ha jól sikerülne az évem. Most választok főiskolát, szeretnék még okosodni! De egyelőre fogalmam sincs, milyen irányban fogok továbbtanulni. Az biztos, hogy olyan helyre megyek, ahol nem kell matekot tanulnom, mert az annyira nem megy!

Szerinted össze tudod majd egyeztetni a zenekarosdit a tanulmányaiddal?

Nem hiszem, hogy problémát okozna! Ha az ember nagyon akarja, mind a kettőt lehet sikeresen csinálni, akár egyszerre is. Legalábbis én szeretném!