Mi ez a pár év,
mit életnek vélsz?
Lehet, csak játék,
de játszd jól, míg élsz.

Nem vagyunk gépek,
mit rángat sok lánc.
Szabad a lélek,
Hát érezz és játssz!
Míg éget a láz!

Porból lettünk csillagokká,
te mégis késve ébredsz rá,
hogy sosem az a fontos,
más kinek lát,
hát vállald önmagad,
s éld most át.

Míg dobog a szív,
hogy te se' vagy gép.
Gyerünk ébredj álmodból!
Ez, ami hív,
ez, ami tép
a kereteken túlról.

Dobog a szív...

Mi ez az álarc,
mi fullaszt már rég?
Tudom, hogy fáradsz,
de nem váltasz még.

Ahogy a gépek,
egy program vagy már.
Pedig az élet,
még mindig rád vár.
Félned kár!